Móricz Zsigmond Szabolcson

Ebéd és emberhalál Szabolcson

1928-as nyíregyházi és szabolcsi látogatásai alkalmával vendéglátói a megye névadó községébe is elvitték Móriczot. Ottani élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író, amely Az Est július 22-i számában j elent meg. Az írás első része szabályos útirajzként indul, a látottak szemléletes leírásával, aztán hirtelen egy tragikus esemény ad drámai fordulatot a történetnek. A futkosó bika váratlanul felökleli a csordást.

A szabolcsi látogatás és az akkor írt riport két évvel később újra eszébe jut az írónak, s egyik legemlékezetesebb novellája, az Ebéd született belőle, amely első alkalommal a Pesti Naplóban jelent meg 1930 áprilisában. A hires lakoma színhelye a szabolcsi Mudrány-kúria ebédlője volt.

A kúriát 1896-ban utolsó tulajdonosa, Mudrány András hagyományozta a református egyházra, s ettől kezdve egészen 1971-ig parókiaként használták. A nevezetes látogatás idején Tomory Dezső volt a község lelkésze, egyben maga is tehetős gazda, aki fivérével együtt gazdálkodott 600 holdas birtokán. Mint vendéglátó, ő szolgáltatta fel a 12 fogásos ebédet (húsleves velővel és piritós kenyérrel, marhahús ribizlimártással, pörkölthús töltött káposztával, sertéspörköltzöldbabbal, kacsasült befőttel, ludaskása tetején libamájjal, paprikáscsirke, rántott harcsa, juhtúrós galuska, friss cseresznye és feketekávé).

A terjedelmes elbeszélés cselekményétvoltaképpene hosszú ételsor elfogyasztása, s az egyes fogások között bőségesen patakzó anekdoták elmondása adja. Az irodalmi köztudat elsősorban Krúdy nevéhez kapcsolja az "étkezési novellákat". Ez az elbeszélés azonban arról tanúskodik, hogy Móricz ebben a zsánerben sem maradt le nagy nyírségi kortársa. mögött.

A kúria 1977-ben állami tulajdonba került. Ma a Jósa András Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményének elhelyezésére szolgál.